Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola Tiszaföldvár Ószőlő Fő út 3.

Ahogy elkezdődött…

1954 szeptemberében beindult a tanítás Tiszaföldvár harmadik önálló igazgatósággal rendelkező 8 osztályos általános iskolájában, Ószőlőben. Az új oktatási intézmény létrehozásának szükségességét e Jubileumi évkönyv lapjai megindokolják.

Érdemeit elismerve említik az első igazgató nevét is. Ki volt Kelemen Tibor? Pontosan mi köszönhető neki? Ezekre a kérdésekre szeretnék válaszolni. Igyekszem ezt minél hitelesebben megtenni. Nem lesz nehéz, jól ismertem őt, mivel évekig dolgoztunk ugyanabban a tantestületben. Személyétől nem választható el az új iskola működésének beindítása.

Milyen körülmények között, milyen feltételek mellett kezdődött az 1954-55. tanévben a régi Népkörből kialakított, részben szükségtantermeknek tekinthető helyiségekben a felső tagozat tanítása?

Valóban, hogyan is kezdődött? Fél évszázadra kell visszatekintenem. Az emlékhalmazból mit emeljek ki, amelyet a ma élők érdeklődéssel olvashatnak, de az utókor számára sem lesz közömbös? Azt is szükséges megemlítenem, hogy hála Istennek még szép számmal élnek tanúk, akik a leírtakat saját tapasztalataik alapján ellenőrizhetik.

Mindezek figyelembevételével következzék az 50 év előtt történtek felidézése.

A régi épület belső átalakításához, a tantermek berendezéséhez, a tantestület létrehozásához Kelemen Tibornak egy év állt rendelkezésre. Ez idő alatt szaktanárokat keresett, ellenőrizte a kőművesek munkáját, a járás területén felvette a kapcsolatot az iskolákkal, remélve, hogy akad néhány intézmény, ahonnan feleslegessé váló padokat, asztalokat, szekrényeket jutányos áron, esetleg ingyen tudna szerezni. Hogy új berendezési tárgyakra elegendő pénzt kaphat, arra nem számíthatott. Pedig mindenütt határozottan lépett fel és követelt, hivatkozva az új iskola érdekeire. Végtelenül örült annak is, ha követelése csak kisebb sikerrel járt. Ilyenkor vásárolt például egy kályhát, vagy új tanári asztalt. Tettrekészségével, hamisítatlan székely humorával pozitívan hatott ránk.

Amikor augusztus végén megnéztük a tantermeket, megállapítottuk, hogy a legfontosabb feltételek biztosítottak: leültethetjük a gyerekeket, vannak táblák (akadt közöttük egy réges-régi 3 lábon álló), de néhány térképen és szemléltető képen kívül mást nem láttunk.
– Hol a szertár?- kérdezte valaki.
– Azt majd később alakítjuk ki – válaszolt Tibor.
Tulajdonképpen nem volt rá szükség, mert az a néhány eszköz egy szekrényben bőven elfért.
A tornaterem hiánya eszünkbe sem juthatott, mivel a sportudvar kialakítását is elhalasztották.
Szeptemberben az addig csendes termeket megtöltötte a sajátos iskolai zaj. Minden ülőhely gazdára talált. Az osztályok átlagos létszáma kb. 30-40 fő között mozgott.
5

Elkezdődött tehát a tanítás, amely nem mondható zökkenőmentesnek, de a körülményekből adódó nehézségeket igyekeztünk a tanulók érdekében megoldani. Ebben számíthattunk a szülők támogatására is.
Év végén a 8. osztályosok többsége továbbtanult. Felső- vagy középfokú végzettséget szereztek. Van közöttük országos hírű középiskolai tanár, több elismert szakember. Ma már mindannyian nyugdíjasok, volt osztályfőnökükkel együtt.
Ha elmegyek az új Ószőlői Általános Iskola előtt, mindig bepillantok a sportcsarnokra, feltekintek a tetőtérre. Eszembe jut az 50 éves hosszú út kezdete, amely a tetszetős, korszerű épületegyütteshez vezetett.

Tiszaföldvár, 2003. 09. 20.

Hír Jánosné Papp Katalin
az Ószőlői Ált. Isk.
nyugalmazott tanára

Share Button