Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola Tiszaföldvár Ószőlő Fő út 3.

 Új korszak a község életében: 1945–48–ig, a fordulat évéig

1944-45.

1944. szeptember 9-én Rakovszky Iván oktatási miniszter megnyitotta a tanévet, de ennek gyakorlati beindítása nem történt meg Tiszaföldváron. Itt állomásozott a szovjet parancsnokság, mely a Tiszántúl hadműveleteit irányította. Az itt tanítók többsége ráadásul nem tartózkodott a községben.
1945. januárjában a Külterületi Körzeti Népiskolában a minimális feltételek megteremtése után megindult az oktatás. Az iskola igazgatója Vida Gyula volt. Ószőlő ide tartozott.
1945. január 11-én az Állami Népiskola is kaput nyithatott.
1945. február 4-én a Polgári Iskola is működni kezdett. Szabó Gyula távollétében H. Tóth Lajos tanár intézkedett.
A községben összesen 15 pedagógus volt. Padok, székek, asztalok elvétve maradtak meg. A tanulók otthonról hozott kis székekről, konyhaszékek mellett kuporogva tanultak. A tüzelőt is a szülők hordták be az iskolába. A pedagógus- és a tanulólétszám naponta változott.
A tanév 1945. július 15-én ünnepélyesen zárult. Ekkor Teleki Géza gróf volt az ideiglenes nemzeti kormány kultuszminisztere (vallási és közoktatásügyi miniszter).

1945-46.

A tanév sokkal kedvezőbb feltételekkel indult. A nevelők zöme visszatért. A Tankerületi Főigazgatóság a lehetőségekhez képest igyekezett a hiányokat pótolni. Újra kialakult a népiskolák területi elosztása és vezetése.

1. Belterületi Állami Elemi Népiskola

Iskolaegységei: Kossuth úti iskola, Baross úti iskola, Kalap úti, Malom úti iskola.
Igazgató: Kiss Kálmán

2. Külterületi Állami Elemi Népiskola

Iskolaegységei: Virághegyi Központi Iskola, Ószőlői, Kunhalom, Egyeshalom, Mezőhék, Martfű, Homok iskolái.
Igazgató: Vida Gyula

3. Gazdasági népiskola

A Mártírok úti iskolába a legtehetősebb szülők járatták gyermekeiket. Ez biztosította a továbbtanulási lehetőséget. Az iskolaépülethez hatalmas tankert is tartozott. Ma az épületben az Ószőlői Általános Iskola egyik alsó tagozata található. Vezetője: H. Tóth Lajos

4. Evangélikus Iskola

5. Református Iskola

Az új területi elosztással mindkettőnek lényegesen csökkent a tanulólétszáma, csakúgy, mint az evangélikus iskoláé.

  6. Római Katolikus Iskola

1945. szeptember 9-én Tiszaföldvár minden iskolájában megkezdődött a tanítás.
1945. augusztus 16-án ugyanis az ideiglenes kormány nemzeti miniszterelnöke aláírta az általános iskolákról szóló rendeletet, miszerint a polgári iskolákat fokozatosan általános iskolákká kellett átalakítani. Megnyitották az 5. osztályt, ezután készült el a 6. osztályra (1946/47) a terv. A még meglévő 3-4. osztályok is fokozatosan megszűntek. Helyüket az általános iskola 7-8. osztálya foglalta el.
Az általános iskolai rendszer kibontakozásával egyidejűleg a község pedagógusai körében mozgás indult meg: a tanári képesítésűeknek jó lehetőségeket kínált az új rendszer.
A tanítási év 1946. június 29-én zárult szavalattal, énekléssel.

1946-47.

1946-ban megjelent az első tanterv. “Az általános iskolák feladata, hogy a tanulót egységes, alapvető, nemzeti műveltséghez juttassa, mindenirányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos, és erkölcsös tagjává tegye.”
Oktatási miniszter: Keresztury Dezső
A fő kitűzés az analfabetizmus felszámolása volt Tiszaföldváron is. A felettes szervek valamelyest enyhítették az iskolák bútorzatainak hiányát. Szemléltetőeszközökben azonban továbbra is szegények maradtak az iskolák.
Szóba került a Külterületi Állami Elemi Népiskola esetében, hogy Egyeshalom váljon le. Ez csak később 1950-re valósulhatott meg. Martfű, Mezőhék önálló község lettek.
Ószőlőbe a szőlősgazdák, kereskedők, nagygazdák, iparosok gyermekei jártak. Gyakran kellett szembenézni szezonmunkák idején a tanulók rendszeres hiányzásával.

1947-48.

Tanévkezdés 1947. szeptember 15.-én volt. Miniszter: Ortutay Gyula
1948. eseményekben igen gazdag volt, lehet a fordulat évének is nevezni.
Létrejött a két munkáspárt egyesülésével az MDP.

Fő elvek a nevelésben:

  • A művelődési monopólium megszüntetése
  • Haladó hagyományok művelése, soviniszta szellem száműzése.
  • Biztosítani kell a demokratikus nevelés egységes szellemét.
  • Az iskolákat államosítani kell, a papnevelés jogának csorbítása nélkül

Az első lépés az államosítás volt az 1948. évi 33. törvénycikk alapján. Ezután végleges területrendezéshez fogtak hozzá. Tiszaföldváron is beindult az úttörőmozgalom 1947. december 1-jén 50 fővel.

A tanulólétszám megoszlása iskolák szerint a következő volt:

Polgári iskolai osztályok: 182 tanuló
1.-4. osztályos általános iskolás: 143 tanuló
5.-7. osztályos általános iskolás: 33 tanuló
Iparostanonc iskola: 104 tanuló

Ezt követően megindult a harc a gimnázium alapjainak lerakásáért. Engedélyezését a Vallási- és Közoktatásügyi miniszter 84. 759/1947-V. üo. sz. engedélyező rendelete jelentette.
Az ószőlői egység még mindig a Külterületi Iskolához tartozott.
A tanév 1948. július 1-jén fejeződött be.kezdetek

Share Button