Home Kezdetek 60as évek 70es évek 80as évek 90es évek Alapítványi Bál Csarnokavatás Farsang Koltó Foci Március 15 MOA napok Sportnap Tábor

 

 

Történet fotókban

Home

RÉSZLET A JUBILEUMI KIADVÁNYBÓL

A település kialakulása 

Tiszaföldvár egyike Tiszazug nagyobb településeinek.
1879-ben 5-6000 között mozgott a lakosok száma.
1935-re már 11467-re emelkedett.
1960-ban 12486 főt számláltak meg.

A 2001-ben lezajlott népszámlálás adatai szerint ma 12842-en laknak a kisvárosban.

Mezőgazdasági jellegű település, ahol kezdetben kendert, kölest, szőlőt,  dinnyét termesztettek,baromfit, birkát tartottak az emberek. A Tisza vize sok halat adott, a környező mocsárban bőven termett a nád. A föld igen termékeny.

A község régi elnevezése „Mocsárvár”. Igen, hiszen mocsár vette körül azt a 8-10 méter magas kiemelkedő dombot, melyen a telepesek megtelepedtek. É-D-i irányba nyúlik el ez a darab föld, mint valami óriási méhkas. Ezen a dombháton az 1720-as években újratelepült a község.

A lakosság mély árkot, sáncot húzott melybe belevezették a vizet. Így azt minden oldalról körülvette, megszületett a "Földvár" elnevezés.

A sánc vége még ma is olyan méretű, hogy elférne benne a meg nem áradt Zagyva vize. A betemetett rész a Sánc utca nevet viseli. Egy 1820-as leírás szerint a művelt földeket mocsarak és tavak övezték, a határ 22%-án volt vízborítás.

A XVIII. sz. második feléig csak magyar és református lakosság élt itt. Később tótok és római katolikusok, evangélikusok is vándoroltak ide. Az 1848-as szabadságharc idején Kossuth Lajos nálunk, egyik általános kisiskolánk udvarán lévő épületben készítette elő a szolnoki csatát. 1944. október 8-án Malinovszkij marsall katonái vonultak végig a községen. 50 honvédő vett részt a harcokban. 1849. elejétől három hónapra frontvárossá váltunk, amikor a magyar kormány Debrecenbe vonult vissza. A szabadságharc elvesztése utáni megtorlás a földváriakat is érintette. Kb. 30 főt soroztak be a császári hadseregbe-büntetésből.

1976. szeptember 4-től a Jászsági felső járás székhelye lett Tiszaföldvár, egészen 1948. április 15-ig. 1956-ban jelentős forradalmi eseményekre került sor. Október 26-án nagygyűlés volt, majd nemzetőröket választottak, járőrszolgálatot szerveztek.

1970. január 9-én Tiszaföldvárt Nagyközségi Tanáccsá nyilvánítják.

1993. január 1-től a Magyar Köztársaság Elnöke a 196/1992. (XII.18) határozatával városi címet adományozott. A rendszerváltás utáni első polgármesterünk, Marosfalvi Ernő is jelentős személyisége volt az '56-os eseményeknek.

Látható, hogy a földrajzi adottságok mindenkor fontos, stratégiai szerepet biztosítottak Tiszaföldvárnak.

Iskolák szerveződése Tiszaföldváron

Az utolsó háborús tanév 1943-44

 1876-tól 1895-ig 19 év alatt 7 iskola épült Tiszaföldváron.

1876. Kossuth utcai iskola 1 tanteremmel és tanítói lakással
1880. Ószőlői református iskola
1885. Baross körúti iskola
1893. Ószőlőben egy nagyobb méretű református iskola
1894. Ószőlőben újabb iskola
1894. Pusztahéken (külterület) 1 tantermes iskola
1895. Fiúiskola új 2 tantermes épülete

Az építésekben meghatározó volt a református egyház és az „Alap”, mely mecénásként azt határozta, hogy sok más tevékenysége mellet iskolákat épít.

1910-től az 1 tantermes iskolák mindegyike a község kezelésébe került.
1926-ig  a község iskolát nem épített.
1926. Tiszaföldvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiú és Leányiskola megnyitása 2 osztállyal. Megszűnés 1935. teremhiány miatt.
1940. magánfenntartású polgári fiú és leányosztály.

A második világháború mérhetetlen szenvedést okozott országszerte. Tiszaföldváron fontos országút vezetett, melyen az utánpótlás érkezett.

A férfiak döntő részben katonák voltak. Az otthonlévők, asszonyok, lányok, idős, rokkant emberek, gyerekek. 1943-ban november 3-án volt a tanévnyitás.

Az 1943-44-es tanévben a következő iskolák működtek Tiszaföldváron:

Ideiglenes oktatási miniszter Antal István-igazságügyminiszter.

16 helyen az alábbi megosztással találkozunk:

1. Belterületi állami népiskola
    544 tanuló 11 tanító
2. Külterületi állami népiskola
    746 tanuló 14 tanító
3. Gazdasági népiskola
    (tanulókra vonatkozó adat nincs) 5 tanító
4. Református népiskola
    54 tanuló 3 tanító
5. Evangélikus népiskola
    73 tanuló 2 tanító
6. Római Katolikus népiskola
    47 tanuló 1 tanító

1944. október elején a II. világháborús események közeledtével a tanítást beszüntették.

Az iskolák felszerelések és tanítók nélkül maradtak. A szülők fogtak hozzá a helyreállításokhoz és a bútorok pótlásához. 

Ám az itt felvázolt rendszer, a széttagoltság, a nagy területű község területén szétszórt kisiskolák rendszere ekkor alakult ki s a mai rendszer alapjai is ide vezethetők vissza. 

A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22.-napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli (6650/1945. ME. sz.)

A népiskola I-VIII: és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I-IV. osztályai helyett „általános iskola” elnevezéssel új iskolát kell szervezni.

 Új korszak a község életében 1945–48–ig, a fordulat évéig

                  1944-45.

1944. szeptember 9.-én Rakovszky Iván oktatási miniszter megnyitotta a tanévet, de gyakorlati beindítása nem történt meg Tiszaföldváron. Itt állomásozott a szovjet parancsnokság, mely a Tiszántúl hadműveleteit irányította. Az itt tanítók többsége ráadásul, nem tartózkodott a községben.

1945. januárjában a Külterületi Körzeti Népiskolában a minimális feltételek megteremtése után megindult az oktatás. Az iskola igazgatója Vida Gyula volt. Ószőlő ide tartozott.

1945. január 11-én az Állami Népiskola is kaput nyithatott.

1945. február 4-én a Polgári Iskola is működni kezdett. Szabó Gyula távollétében H. Tóth Lajos tanár intézkedett.

A községben összesen 15 pedagógus volt. Padok, székek, asztalok elvétve maradtak meg. A tanulók otthonról hozott kis székekről, konyhaszékek mellett kuporogva tanultak. A tüzelőt is a szülők hordták be az iskolába. A pedagógus és a tanulólétszám naponta változott.

A tanév 1945. július 15-én ünnepélyesen zárult. Ekkor Teleki Géza gróf volt az ideiglenes nemzeti kormány kultuszminisztere (vallási és közoktatásügyi miniszter).

                1945-46.

 A tanév sokkal kedvezőbb feltételekkel indult. A nevelők zöme visszatért. A Tankerületi Főigazgatóság a lehetőségekhez képest igyekezett a hiányokat pótolni. Újra kialakult a népiskolák területi elosztása és vezetése.

  1. Belterületi Állami Elemi Népiskola

Iskolaegységei: Kossuth úti iskola, Baross úti iskola, Kalap úti, Malom úti iskola.

Igazgató: Kiss Kálmán

  2. Külterületi Állami Elemi Népiskola

Iskolaegységei: Virághegyi Központi Iskola, Ószőlői, Kunhalom, Egyeshalom, Mezőhék, Martfű, Homok iskolái.

Igazgató: Vida Gyula

  3. Gazdasági népiskola

A Mártírok úti iskolába a legtehetősebb szülők járatták gyermekeiket. Ez biztosította a továbbtanulási lehetőséget. Az iskolaépülethez hatalmas tankert is tartozott. Ma az épületben az Ószőlői Általános Iskola egyik alsó tagozata található.

Vezetője:

  4. Evangélikus Iskola

  5. Református Iskola

Az új területi elosztással mindkettőnek lényegesen csökkent a tanulólétszáma.

  6. Római Katolikus Iskola

  1945. szeptember 9-én Tiszaföldvár minden iskolájában megkezdődött a tanítás.

1945. augusztus 16-án ugyanis az ideiglenes kormány nemzeti miniszterelnöke aláírta az általános iskolákról szóló rendeletet, miszerint a polgári iskolákat fokozatosan általános iskolákká kellett átalakítani. Megnyitották az 5. osztályt, ezután készült el a 6. osztályra (1946/47) a terv. A még meglévő 3.-4. osztályok is fokozatosan megszűntek. Helyüket az általános iskola 7.-8. osztálya foglalta el.

Az általános iskolai rendszer kibontakozásával egyidejűleg a község pedagógusai körében mozgás indult meg. a tanári képesítésűeknek jó lehetőségeket kínált az új rendszer.

 A tanítási év 1946. június 29-én zárult szavalattal, énekléssel.

                   1946-47.

 1946-ban megjelent az első tanterv. "Az általános iskolák feladata, hogy a tanulót egységes, alapvető, nemzeti műveltséghez juttassa, mindenirányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos, és erkölcsös tagjává tegye."

Oktatási miniszter: Keresztury Dezső

  A fő kitűzés az analfabetizmus felszámolása volt Tiszaföldváron is.

A felettes szervek valamelyest enyhítették az iskolák bútorzatainak hiányát. Szemléltető eszközökben azonban továbbra is szegények maradtak az iskolák.

Szóba került a Külterületi Állami Elemi Népiskolát tekintve, hogy Egyeshalom váljon le. Martfű, Mezőhék önálló község lettek. Ez csak később 1950-re valósulhatott meg.

Ószőlőbe a szőlősgazdák, kereskedők, nagygazdák, iparosok gyermekei jártak. Gyakran kellett szembenézni szezonmunkák idején a tanulók rendszeres hiányzásával.

 1947-48.

  Tanévkezdés 1947. szeptember 15.-én volt. Miniszter: Ortutay Gyula

1948. eseményekben igen gazdag volt, lehet a fordulat évének is nevezni.

Létrejött a két munkáspárt egyesülésével az MDP.

Fő elvek a nevelésben:
-           A művelődési monopólium megszüntetése
-           Haladó hagyományok művelése, soviniszta szellem száműzése.
-           Biztosítani kell a demokratikus nevelés egységes szellemét.
-           Az iskolákat államosítani kell, a papnevelés jogának csorbítása nélkül

Első lépés az államosítás az 1948. évi 33. törvénycikk alapján.

Tiszaföldváron is beindult az úttörőmozgalom 1947. december 1-jén 50 fővel.

Végleges területrendezéshez fognak.

 A tanulólétszám megoszlása iskolák szerint a következő volt:

Polgári iskolai osztályok:                                                              182 tanuló
1.-4. osztályos általános iskolás                                    143 tanuló
5.-7. osztályos általános iskolás                                   33 tanuló
Iparostanonc iskola                                                       104 tanuló

Ezt követően megindult a harc a gimnázium alapjainak lerakásáért. Engedélyezését a Vallási- és Közoktatásügyi miniszter 84. 759/1947-V. üo. sz. engedélyező rendelete jelentette.

Az ószőlői egység még mindig a Külterületi Iskolához tartozott.

A tanév 1948. július 1-jén fejeződött be.

                   Az erősödés évei 1948-49-50.

  1948. július 1-jén megjelent az iskolák államosításáról szóló rendelkezés. Ezt követően megszűntek az egyházi iskolák Tiszaföldváron. Az utolsó évfolyam is végzett a Polgári iskolában, s ezt az iskolatípust is felszámolták. Épületében indult be a gimnáziumi képzés 1947-48- ban.

Vida Gyula külterületi igazgatóra bízták a felettes szervek az államosítást.

Három általános iskolai beiskolázási terület alakult.

Az évszázados hagyományokkal rendelkező felekezeti oktatás megszűnt.

 1. Leányiskola

Központja a Kossuth úton volt.

Tagiskolái, az államosított egyházi (református, katolikus, evangélikus) iskolák, Baross úti, Nyúl úti iskolák és a Szondi vezér úti óvoda.

Igazgatója: Kiss Kálmán

Tanulólétszám: 500-600 fő

 2. Fiúiskola

Központja a Bajcsy Zs. Úton volt.

Magába foglalta a Malom úti egységet.

Tanulólétszáma: 500-600 fő

Igazgatója: György József

 3. Külterületi Általános Iskola

Tagiskolái a központtól távol eső külterületi iskolák -közöttük van Ószőlő is.

Nagy volt a távolság és felmerült a gondolata a közös gazdálkodásnak és irányításnak. Ezekben az iskolákban folyt a f elsős oktatás.

1950-ben levált a martfűi részleg. Itt külön igazgatóság alakult. Önállósult Mezőhék és Virághegy. Már csak egy tanyai egységgel rendelkezett, ez Kunhalom. Új óvodák épültek, a népesség szaporodása megkívánta a bővítést. A nők is nagyszámban vállaltak munkát.

1950 őszétől beindították a felnőttek esti és levelező oktatását, a Leány és a Fiúiskolában, Ószőlőben és Homokon is. Az úttörőmozgalom az ifjúság 60-70%-át foglalta magába. Országos versenyeken is hallattak magukról az akkori tanulók.

  Az MDP Központi Vezetősége 1950. március 29-i határozata alapján feltárták a hibákat, rávilágítottak az eredményekre. Csökkenteni kellett a túlterheltséget, javítani a szociális összetételt! Nagyobb fegyelmet kellett követelni az iskolában, és az ifjúsági szervezetekben!

1950-ben az általános iskola új tanterve szerint: "Az általános iskola célja, hogy tanulóifjúságunkat Népköztársaságunk öntudatos, fegyelmezett állampolgárává, a dolgozó nép, a haza hűsége fiává; a szocializmus építőjévé nevelje- a közösség, a nép a haza önzetlen szolgálatának, a munka szeretetének és megbecsülésének, a nemzeti függetlenség, a dolgozók nemzetközi harca érdekében való önfeláldozásnak és bátorságnak szellemében."

Az elvárások maximalistának bizonyultak.

 Az önálló Ószőlői Általános Iskola létrejötte (1953)

 Oktatási miniszter: Erdey –Grúz Tibor. 

A demográfiai hullám magasra emelte az iskolás korúak számát. 1953-ban megnyílt a Polgári Népkör helyiségeiben a község negyedik általános iskolája a Tiszaföldvári Ószőlői Általános Iskola. Első vezetője 1958-ig Kelemen Tibor lett, akinek hamvait Homokon helyezte el a család. A helyettes igazgató Szalai István volt, aki irodai, adminisztrációs munkát végzett- egy saját, régi írógép segítségével. Reggeltől estig ő volt az irodában, hiszen Kelemen Tibor az iskolai ügyek intézése miatt legtöbbször úton volt. Hat tanteremben délelőtt, és délutáni tanítás volt 1-8 osztály számára. Újdonságnak számított a napközis ellátás. Volt az iskolának könyvtára, szertára is. Ma ez az épület szolgálati lakás, udvarában alsós tantermek vannak. Kiss Sándor és felesége dolgoztak itt.

Az MDP 1954-ben részletes utasítást adott, fokozottabb gondoskodást ígért az általános iskoláknak. Növekedett a hazafias, erkölcsi, esztétikai nevelés súlya.

1955-ben ideiglenes, átmeneti intézkedésként tananyagcsökkentést rendeltek el.

1956-ban megjelent a "Tanterv és utasítás az általános iskola 1-4 osztályában" (1958-ban megjelent az 5-8 osztályok számára is.)

Ebben az időszakban a pedagógiai célok nem mindig voltak egyértelműek.

1950-55 között örvendetesen javult a szaktanári ellátás Tiszaföldváron. Ezt az igen kedvező lakásviszonyokkal tudta elérni a község. A Fiú- és Leányiskola már előzőleg átalakult vegyes iskolává. A fiúiskolában 1955-től a 637-es számú Ipari Szakmunkásképző kihelyezett tagozata is működni kezdett. 1956-ban a forradalmi események a község lakóit is megérintették. Hatására az iskolák közül a gimnáziumban történtek személyi változások. A tanulólétszám a községben egyre növekedett. Az Ószőlői részen levált Virághegy és Homok. Az 1954-55-ös tanében az Ószőlőbe már 346 gyerek járt. Érdeklődés mutatkozott a népművészetek iránt. Kézimunkázás, népi tánccsoportok betanításával is foglalkoztak a nevelők. A szülők iskoláját 50-60 %-ban látogatták. Megyei viszonylatban is rangos helyen álltak a község tanintézményei. A tanulólétszám még mindig emelkedett Ószőlő viszonylatában. 1959-60-as tanévben 388 tanuló járt ide. A parasztság betelepülésének ideje ez. A tanyákból, távoli szőlőkből a falu portai, Ószőlői részeire építkeztek.

  Erre az időszakra, a kezdeti nehézségekre emlékszik vissza Hír Jánosné, Papp Katalin az Ószőlői Általános Iskola nyugalmazott tanára:

 Ahogy elkezdődött…

  1954 szeptemberében beindult a tanítás Tiszaföldvár harmadik önálló igazgatósággal rendelkező 8 osztályos általános iskolájában, Ószőlőben. Az új oktatási intézmény létrehozásának szükségességét e Jubileumi évkönyv lapjain a visszaemlékezők megindokolják. Érdemeit elismerve említik az első igazgató nevét is.

Ki volt Kelemen Tibor? Pontosan mi köszönhető neki? Ezekre a kérdésekre szeretnék válaszolni. Igyekszem ezt minél hitelesebben megtenni. Nem lesz nehéz, jól ismertem őt, mivel évekig dolgoztunk ugyanabban a tantestületben. Személyétől nem választható el az új iskola működésének beindítása.

Milyen körülmények között, milyen feltételek mellett kezdődött az 1954-55. tanévben a régi Népkörből kialakított, részben szükségtantermeknek tekinthető helyiségekben a felső tagozat tanítása?

Valóban hogyan  is kezdődött? Fél évszázadra kell visszatekintenem. Az emlékhalmazból mit emeljek ki, amelyet a ma élők érdeklődéssel olvashatnak, és az utókor számára sem lesz közömbös? Azt is szükséges megemlítenem, hogy hála Istennek még szép számmal élnek tanúk, akik a beírtakat saját tapasztalataik alapján ellenőrizhetik.

Mindezek figyelembevételével következzék az 50 év előtt történtek felidézése.

                A régi épület belső átalakításához, a tantermek berendezéséhez, a tantestület létrehozásához Kelemen Tibornak egy év állt rendelkezésre. Ez idő alatt szaktanárokat keresett, ellenőrizte a kőművesek munkáját, a járás területén felvette a kapcsolatot az iskolákkal, remélve, hogy akad néhány intézmény, ahonnan feleslegessé váló padokat, asztalokat, szekrényeket jutányos áron, esetleg ingyen tudna szerezni. Hogy új berendezési tárgyakra elegendő pénzt kaphat, arra nem számíthatott. Pedig mindenütt határozottan lépett fel és követelt, hivatkozva az új iskola érdekeire. Végtelenül örült annak is, ha követelése csak kisebb sikerrel járt. Ilyenkor vásárolt például egy kályhát, vagy új tanári asztalt. Tettre készségével, hamisítatlan székely humorával pozitívan hatott ránk.

                Amikor augusztus végén megnéztük a tantermeket, megállapítottuk, hogy a legfontosabb feltételek biztosítottak. Miszerint leültethetjük a gyerekeket, vannak táblák (akadt közöttük egy réges-régi 3 lábon álló),de néhány térképen és szemléltető képen kívül mást nem láttunk.

Hol a szertár?- kérdezte valaki.

Azt majd később alakítjuk ki. –válaszolt Tibor.

Tulajdonképpen nem volt rá szükség, mert az a néhány eszköz egy szekrényben bőven elfért.

A tornaterem hiánya eszünkbe sem juthatott, mivel a sportudvar kialakítását is elhalasztották.

                Szeptemberben az addig csendes termeket megtöltötte a sajátos iskolai zaj. Minden ülőhely gazdára talált. Az osztályok átlagos létszáma kb. 30-40 fő között mozgott.

Elkezdődött tehát a tanítás, amely nem mondható zökkenőmentesnek, de a körülményekből adódó nehézségeket igyekeztünk a tanulók érdekében megoldani. Számíthattunk a szülők támogatására is.

Év végén a 8. osztályosok többsége továbbtanult. Felső- vagy középfokú végzettséget szereztek. Van közöttük országos hírű középiskolai tanár, több elismert szakember. Ma már mindannyian nyugdíjasok, a volt osztályfőnökükkel együtt.

                Ha elmegyek az új Ószőlői Általános Iskola előtt, mindig bepillantok a sportcsarnokra, feltekintek a tetőtérre. Eszembe jut az 50 éves hosszú út kezdete, amely a tetszetős, korszerű épületegyütteshez vezetett.

 Tiszaföldvár, 2003. 09. 20.                                                         Hír Jánosné Papp Katalin

                                                                                                        az Ószőlői Ált. Isk.                                                                                                           nyugalmazott tanára   

                    Új oktatási reformok

                1962.-64.-65.

 1961-73-ig oktatásiminiszter: Ilku Pál.

Az 1962-es új tanterv az általános iskola célját abban jelöli meg, hogy az alapozza meg a kommunista ember személyiségének kialakítását.

Az 1963-64-ben bevezetett új tanterv azt az új oktatási reformot valósította meg, mely átfogóan gondoskodott hazánk köznevelésének minden láncszeméről. Egyesítette a nevelést a termeléssel, a tanulást a munkára neveléssel.

Erre az időszakra esik a községben a helyi két Tsz nagyarányú fejlődése. Villanyvilágítás, járdaépítés, kutak fúrása, összefogás a munkában. Ezek voltak a legjellemzőbbek. Az iskoláskorú gyermekeket több szemléltetőeszköz segítette a tanulásban, melyet központilag biztosítottak.

 Tanulólétszám alakulása Tiszaföldvár Közoktatási Intézményeiben 1964-65-ben.

Leányiskola                                                         652 tanuló

Fiúiskola                                                                464 tanuló

Ószőlő                                                                    405 tanuló

Homok                                                                    379 tanuló

Összesen:                                                            1897 általános iskolás

Komoly iskolaépítési program indult a községben. Jól látszottak azok a körzetek, ahova fiatal családok építkeztek. A szükséglet meghatározta az építkezések helyét.

Az 1965-66-os tanévben bevezetett helyi intézkedések lényegesen átalakították a község általános iskolásainak arculatát.

Megszüntették a Leány és Fiúiskolát. Az összevonásból alakult ki a Belterületi Általános Iskola, igazgatója Kislaki Gyuláné lett. A megszűnt Fiúiskola beiskolázási területének jelentős részét az Ószőlői Általános Iskola kapta meg. Igazgatója: Hír János. Homokon az általános iskolát Kapocsi Antal vezette1958-ban.

Két jelentős mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodott a községben, a Lenin, és a Szabad Nép Termelőszövetkezet.

Mindenkinek volt munkahelye, megélhetése. A sok gyermeknek elhelyezésre, tanulásra volt szüksége. A fenti elosztást ezek a körülmények is befolyásolták. A két TSZ megállapodott az iskolák támogatásában, melyet hosszú éveken át be is tartottak. Ószőlőt a közelében lévő Szabad Nép TSZ patronálta. A szülők, a TSZ dolgozóiként szocialista brigádmozgalom keretében segítették az iskolát. Egy osztály, egy brigád mozgalom alakult.

Fontos ez azért, mert az új intézmény az 1965-66-os tanévben nyitotta meg kapuit. Az avatóünnepség nagy ünnep volt a község életében. Olyan beruházás valósult meg, ami meghatározó fontossággal bír a mai napig. Az építkezés 2.254282 Ft-ba került. A létesítmény, a könyvtár, minden vadonatúj, a korszaknak megfelelő volt.

A modern, de nagyon zsúfolt iskolában délelőtt és délután felváltva tanultak a gyerekek. A zsúfoltságot még növelte az, hogy ebben az időben a felnőttoktatás nagy része is itt történt.

A TSZ megkívánta a szakemberek képzését, de ennek előfeltétele a 8 osztály elvégzése volt. Reggeltől este 9-10 óráig folyt az oktatás. Nagy hibája volt ennek az intézménynek az, hogy ide tornaterem nem épült. A közel 500 fős tanulóközösség kilométerekre járt el egy szükségterembe tornázni. Ez a szűk, egészségtelen levegőjű épület adta a mozgás lehetőségét 2000-ig.

Hír János igazgató tantestületébe kerültek az összevonás után a Fiúiskola nevelői közül jó néhányan. Fiatal, tenni akaró friss diplomások is érkeztek, akik hosszú időn át dolgoztak itt közmegelégedésre. A tanulók között megtalálták a kimagasló képességekkel bírókat.

1967-től jelentek meg tantárgyanként a szakosított tantervű osztályok számára készített tanterv és utasítások.

1968-tól vezették be a honvédelmi ismereteket.

Az iskolából kikerülők sikeresen tanultak tovább szakmunkásképzőben, középiskolákban, sőt főiskolákban és egyetemeken is!

Jó hírnevet szereztek községünknek az Ószőlőből továbbtanulók. Többen ide tértek vissza diplomaszerzés után. Fiatal agrárszakemberek, pedagógusok, orvosok segítették a munkát.

A tanulásnak, a tanultságnak rangja lett!

Sorra sikeresen szerepeltek az Ószőlői tanulók a járási, megyei, országos, tantárgyi és sportversenyeken is. Az iskolát több alkalommal is részletes vizsgálat alá vonták. Az úgynevezett brigádlátogatások alkalmával egyszerre több szakfelügyelő látogatta a tanítási órákat.

Tekintélyt, elismerést keltettek az eredmények, a gyerekek viselkedése, teljesítménye.

1975-ben a Szabad Nép és a Lenin Tsz egyesült.

1978-ban megjelent „Az általános iskolai nevelés és oktatás terve.” Ebben a nevelési feladatok is részletes kifejtést kaptak.

„Cél, hogy az általános iskola, tegye képessé a fiatalokat arra, hogy cselekvően vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom építésében: hazánk aktív állampolgárává, öntudatos védelmezőivé válhassanak.”

Új tantárgyat vezettek be a technikát, hogy „megismertesse a tanulókat a természet- és társadalomtudományok korszerű alkalmazásának legfontosabb módjaival a termelésben.”

Meg kellett felelni a fent leírtaknak.

Az Ószőlői alsótagozat udvarán egy különálló, szigetelés nélküli 4x4 méteres épületet emeltek konyhának, ugyanitt egy termet műhelynek rendeztek be. Barkácsolást, szabást-varrást, főzést tanultak a gyerekek. Ugyanitt a túloldalon kertet műveltek. Ebbe, a tananyagban előírt növényeket ültettek. A megtermelt zöldségfélék egy része a napközi konyhájába, más része a piacra került.

1982-ben átadták az új Belterületi Általános Iskola épületét, 8 tanteremmel, tornateremmel. Ennek hatására új beiskolázási körzethatárokat állapítottak meg. Így Ószőlőben megszünhetett a megerőltető váltott tanítás. A tanulókkal a tanerő egy részének is itt lett munkája.

 Az Ószőlői Általános Iskola igazgatója 1984-ig Hír János volt, aki 1985-ben megkapta a Tiszaföldvár Városért kitüntetést.  Ma is tevékenyen él feleségével együtt nyugdíjasként.

Kívánok innen is jó egészséget nekik.

                   1984-1998.

  Hír János után Borza Attila vette át az igazgatói munkát.

A jó hírű intézmény továbbépülése volt a jellemző. Első lépésként fűtéskorszerűsítésre került sor. Az olajkályhákat központi fűtés váltotta fel a központi épületben.

A község gázvezetéket kapott. Sor kerülhetett a kisiskoláknál is a korszerűbb fűtésrendszer kiépítésére.

1993. január 1-től városi rangot kapott Tiszaföldvár. A városavató ünnepség május 1-jén volt, több híres közjogi méltóság jelenlétében. Új fejlődési távlatok megnyílását remélte a lakosság.

1993-ban a Malom úti egység bővült. Egy melegítőkonyha és zsibongó került kialakításra. Az itt lévő lakásból is tanterem lett. Így itt három tanterem, és megfelelő kiszolgálóhelyiségek álltak rendelkezésre. 1994-ben a központi iskola tetőterét építették be. 4 és 1/2 tanterem, nyelvi labor, folyosó, vizesblokk került kialakításra. Az épületben levő szolgálati lakás tanterem lett. Így a tiszaföldvári közintézmények közül az egyik legszebb lett. Tanulólétszáma rohamosan emelkedett. A tenniakarást tükrözi, hogy elkészült a Mártírok úti egységre is egy terv, mely belső vizesblokkot adott volna az ott tanulóknak. A terveknek csak egy része valósult meg. A fenti épületben volt szolgálati lakás tanteremmé válhatott, lett ott benti WC. Az udvari épület vizesblokkot már nem kapott. Az 1993-94-es tanévtől új feladatot vállalt az Ószőlői Általános Iskola. Városi döntés született arról, hogy a 8. osztályt végzett továbbtanulásban sikertelen, gyengébb képességű lányok részére 2 éves gazdasszonyképzést indítson az intézmény. Itt csecsemőgondozást, sütést-főzést, szabás-varrást, növények ápolását, háziállatok tenyésztését tanulták a fiatalok. Pályázatot is nyert ehhez az iskola. Három évre megváltozott az iskola elnevezése is. Ószőlői Általános Iskola és Gazdasszonyképzőként jegyezték ekkor.

A legjelentősebb beruházás 1998-ban kezdődött. Hozzáfogtak az építők egy korszerű tornaterem és 5 tanterem építéséhez. Az iskola társadalmi környezete sokat változott. Jelentőssé vált a rendszerváltást megelőzően és azt követően a jobb körülmények között élők száma (kb. 20%), igen bő, (50-60%) azoknak száma, akik szerényebb lehetőségek között éltek. Növekedett a hátrányos körülmények között élők száma (20%), és fellelhető a veszélyeztetett réteg is (5-10%).

Az összetételből adódóan az oktatási, kulturális igény is változó. A középréteg egy része és a tehetősebbek igyekeztek kedvezőbb feltételeket teremteni gyerekeiknek. Megjelentek a fizetett foglalkozások, a magániskolai képzés (Sipos számítástechnikai, és zeneiskolai képzés).

1995-ben megalakult "Az Ószőlői Gyermekekért Alapítvány". A tehetséges és a rászoruló gyermekek segítése lett a feladata.

Magas tanulói létszám alakult ki (608). Döntő többségében igényelték a tudást biztosító pedagógiai tevékenységet, a modern kor követelményeinek megfelelő képzésformákat, mint idegen nyelv (angol, német) és számítástechnika.

Az új dolgok mellett a hagyományok ápolása, az értékek megbecsülése is fontos volt.

A szülők partnerként tekintették az iskolát. Segítették tevékenységét, elismerték eredményeit. Az itt dolgozó nevelőknek kiemelt szerepük volt a körzet életében. A fenntartó érdeklődő magatartása a szakmai munka elismerése a továbbképzési lehetőségek mind hozzájárultak a pedagógiai sikerekhez.

1995-óta városi matematikai versenyek színhelye lett az iskola. Ezt már megyeszerte számon tartják. Nyelvi versenyt 1996 óta rendezünk közösen a Kossuth Lajos Általános Iskolával. Sajátosságaink ebben az időben alakultak ki. 1998-ban a NAT bevezetésekor készült helyi pedagógiai programunkban 5 profilt jelöltünk meg. Ezek:

1.        anyanyelvi oktatás

2.        idegen nyelvek oktatása

3.        informatikai oktatás

4.        egészséges életmódra nevelés

5.        környezetvédelmi nevelés

Emelt szintű képzés anyanyelvből és matematikából. A fentiek összhangban vannak a Megyei Közoktatási Fejlesztési Tervvel. A tehetséggondozás mellett a felzárkóztatás is fontos feladat lett.

 Az iskola jövőjét befolyásolni látszott az, hogy a gimnáziumban 6 osztályos képzés indult. A jó képességű tanulók szülei több esetben egy-egy osztálynyi gyereket írattak ide be. Ez elismerést is jelentett az itt tanítóknak, de meg is nehezítette a további munkát. Az iskola visszatükrözi a térség társadalmi, gazdasági kultúrájának színvonalát. Kedvezőtlenül hatott az iskolára a Tsz-ek összevonása, megszűnése, a rendszerváltással járó bizonytalanság. A termelőszövetkezetek segítő szerepe megszűnt. Táboroztatáskor a kezdő vállalkozói réteg állt mellénk, néhány évre.

Már 1991-92-ben a térség gazdasági teljesítménye jelentősen visszaesett. A mezőgazdasági munkanélküliség egyre súlyosabbá vált. Tiszaföldváron az elöregedés mellett az elvándorlás is egyre növekedett.

1994-ben megszűnt a Tiszaparti Tsz. Az iskola széleskörű kapcsolatrendszert alakított ki ebben az időben. A szülők nyílt hét, fogadóóra szülői értekezletek családlátogatások alkalmával találkozhattak az iskola nevelőivel. Bizalommal fordultak az intézmény felé gondjaikkal, bekapcsolódtak a kirándulások, programok szervezésébe. Az Iskolaszék és az SZMK a rendezvények segítője volt. 1996-tól a gimnázium 5. majd 6. éves képzésének terepgyakorlati oktatását két iskolaegységünkben a Malom úton és a Mártírok úton mi biztosítottuk. Azóta ez folyamatosan így van.

Élő kapcsolatot alakítottunk a Megyei Pedagógiai Intézettel, és a helyi Nevelési Tanácsadóval.

Közös munkaközösség alakult a nyelvoktatás területén a Kossuth Lajos Általános Iskolával. Számon tartjuk és részesei vagyunk a Homoki Általános Iskola rendezvényeinek.

Látogatjuk a Városi Művelődési Ház és Városi Könyvtár által nyújtott programlehetőségeket.

A tanulók szabadidejének hasznos eltöltését többféle szakkör segítette. Eredményesen működtek a matematika, német, biológia, számítástechnika, rajzszakkörök, valamint az énekkar, a báb és az irodalmi színpad. A Zrínyi matematika versenyen országos helyezést értek el tanulóink.

Nemzetközi rajzpályázaton arany és ezüst, valamint bronz plakettet kaptak munkájukért a gyerekek. 1997-re jól látszottak azok a tevékenységi formák, melyek az egyre inkább előtérbe kerülő „piaci” igényeket kezdték szolgálni.

A szülők szimpátiáját az intézményekben folyó munka igényessége, eredményessége nagyban befolyásolta. Cibakházáról, Martfűről is átjártak az iskolába gyerekek tanulni.

Az iskola eszközellátottsága egyre inkább elöregedő. Karbantartásra, felújításra minimális összeget tudott az önkormányzat ebben az időben biztosítani. Időközben a szülők anyagi teherbíróképességében óriási különbségek alakultak ki. Sajnos a tömeges elszegényedés lett a jellemző.

Szembeötlő jele ennek, hogy a napközis ellátást igénylők száma rohamosan csökkent. Nagyon sok rászoruló kintrekedt. Az anyagiak csökkenése a tanulók esélyegyenlőségét rontotta. A szegényebb, de tehetséges gyerekek gyakran kimaradtak a fizetős oktatási formákból (nyelv, zene, számítástechnika).

Az „Ószőlői Gyermekekért Alapítvány” próbált lehetőségeihez mérten segíteni. A szülők között a közömbösség és a fásultság egyre inkább tapasztalható volt. A nevelési problémákat szívesen hárították át az iskolára. 1998-ban Borza Attila a helyi önkormányzati választások eredményeként a város polgármestere lett. Jól működő, fejlődőképes intézmény került a kezembe.

 1998-tól napjainkig

                1998-99. tanév megbízott igazgató Marton Jánosné

                Kinevezve: 1999. júniusától

 1999-ben az országgyűlés több pontban módosította az oktatási törvényt. Ebben előtérbe kerültek a gyermeki és a szülői jogok. Mindezt eléggé széles körben propagálta a média.

Az Ószőlői gyermekek és szüleik megismerhették ezeket.

Szerveztünk a diákönkormányzat tagjainak egy több részből álló képzést.

Bevezetésre került a „Minőségi bérpótlék”.

1999. május 28-án iskolánk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet által támogatott holland CED minta alapján működő BGR rendszerű belső gondozói minőségbiztosítási rendszer egyik referenciaiskolája lett.

Valódi alkotómunka folyt. Számos megyei, országos, nemzetközi versenyen szerepeltek tanulóink igen eredményesen. Gondként jelentkezett, hogy hosszú és vészjósló módon emelkedett a veszélyeztetett (21) és a hátrányos helyzetű (42) tanulók száma.

Sokan egészségügyi hátrányban szenvedtek. 1999. novemberétől gyógytestnevelőt is foglalkoztatott az iskola.

Nagyon sok szülő veszítette el az állását, a megélhetését. Egyre kevesebbet törődtek gyermekeikkel azok a családok, ahol megélhetési gondok kezdtek kialakulni.

Több sikeres pályázat segítette az iskolában a felszerelés bővülését. Az iskolakonyhát sikerült felújítani. Ide 1,2 millió forintos eszközpályázatot nyertünk el.

Gyerekek és felnőttek nagy figyelemmel kísérték az iskola történetének legnagyobb beruházását, a tornaterem építését. Karácsonykor már itt ünnepelhettünk együtt, egy fedél alatt, a 633 tanuló, és az iskola dolgozói. Ebből az alkalomból a tanulók iskolai címert terveztek, melyet jelvény formájában viselhetnek nevelőikkel együtt.

 2000-től napjainkig

  2000. augusztus 19. történelmi dátum lett az iskola életében. Ekkor kaptuk meg használatra a tornatermet és az 5 új tantermet. (220 millió Ft-ba került).

Az avatóünnepségen Pokorni Zoltán oktatási és Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter urak voltak vendégeink. Ezen ünnepség keretében kapta meg városunk a milleniumi zászlót.

Ettől a dátumtól lett tagja iskolánk a Magyar Olimpiai Akadémiának. Névadónk, Papp Bertalan vívóolimpikon, tiszaföldvári születésű. Így őrizzük emlékét. Az új létesítmény új lehetőségeket nyitott meg a tanulók előtt. A tornaterem kulturális események színhelye is lett. Térségünkben ez az egyetlen nagyobb tömeget is befogadni tudó építmény. A csarnok szomszédságában lévő sportudvar kialakítása jelenleg is tart. Sikeres pályázatot írtunk ennek érdekében.

A fejlesztés részeként az iskolánk épületébe költözött a Városi Gyermekkönyvtár is. Az iskolai könyvtár anyagával együtt ezen a téren is új lehetőségeket kaptak iskolánk tanulói.

A kialakult pontverseny továbbra is segítette a versenyszellemet. Sok kiemelkedő eredmény született.

Közben a körzetünkbe máshonnan beiratkozottak száma igen felduzzadt. Önkormányzati rendelet született arra vonatkozóan, hogy beíratkozáskor csak a meghatározott beiskolázási körzetből fogadjunk el tanulókat.

Tovább romlott sajnos a családok anyagi helyzete.

A 2001-es évben végre megújult a Mártírok úti melegítő konyha és folyosó. Ószőlőben az iskola legrégebbi alsós épületének állagát javítottuk.

A központi épület udvarán hozzákezdtünk a technika konyha és műhely építéséhez, melyhez nagyrészt pályázatokon nyertük a pénzt. 2003. Szeptember 1-re befejeződött az építkezés, így épületeink már majdnem megfelelnek a kor követelményeinek. Az udvaron kerékpártárolót is sikerült kialakítani. (14 millió Ft.-ba került.)

 Még sajnos mindig van vizesblokk nélküli iskolaegységünk, és felszereléseink is hiányosak, melyet folyamatosan pályázati pénzeszközökből igyekszünk gyarapítani.

Ezen a téren is volt haladás, hiszen 12 db új számítógépet, térképeket, bútorokat tudtunk vásárolni pályázatokon nyert pénzekből és az eszközfejlesztésre kapott támogatásból. A lakosok, a tanulók otthoni életkörülményei sajnos rohamos mértekben tovább romlottak. Igen sokan küzdenek anyagi nehézségekkel, sok az elvált szülők gyermeke, a munkanélküliség, a nagycsalád, nevelési mentális zavarok, az egészségügyi problémák, a részképességzavar tanulóink körében. 2001. decemberében 173 ilyen gyermeket számoltak meg munkatársaim. Veszélyeztetett 15 tanuló. A beköltözők újabb problémákat hoztak.

A születések száma a városban évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ószőlőben a némi visszaesést (633-ról 614-re alakult a tanulólétszám) az elköltözések, beköltözések, az önkormányzati rendelet megszorító intézkedése és a 6 osztályos gimnázium igénybevétele okozza. A tantestület minőségbiztosítási munkájával igyekszik az elért színvonalon dolgozni. A fent említett problémák kissé visszahúzó erőként működnek Az új, Kerettantervre épülő helyi tantervünkben, a fenti tényezőket figyelembe vettük. Rákészülésünk idején nevelési értekezleteken olyan témákkal foglalkoztunk, mint fiatalkori bűnözés, drogveszély, mentálhigiéné. Végeztünk közös csoportos tréninget azért, hogy jobban tudjunk bánni a problémákkal.

Közülük került ki a Megyei Pedagógiai Intézet tánc és BGR szakértője Kolopné Varga Szilvia.

A pedagógiai program készítésébe a szülőket is bevontuk. Hosszú viták, érvelések után alakítottuk ki új rendszerünket. Az időközben érkezett új kollégák egymás képességeit is megismerhették ezalatt.

Emelt szintű képzést 3 tantárgyból dolgoztunk ki, matematikából, irodalomból, és testnevelésből. Az vezérelt bennünket, hogy az első két tantárgyat már eddig is magas színvonalon igyekeztünk nyújtani és kedvelt is a gyermekek és a szülők körében. A testnevelést az új lehetőség és az igény diktálta. Kibővítettük a számítástechnikai képzést. Azokat a tanulókat, akiket különleges gondozásban kell részesítenünk, képzett pedagógusok irányításával fejlesztjük. Kiépítésre került a SuliNET hálózat. Városi ünnepségeken, városunkat képviselő eseményeken sikeresen lépnek fel tánc és pompon csoportjaink. Egyik osztályunk nemrégiben Romániában Koltón lépett fel.

2001-től a Korona Tankönyvkiadó bázisintézménye az iskola. Ennek eredményeképpen a legújabb szakmai anyagokat, tanulói felszereléseket kapjuk meg jutányosan. Bemutató foglalkozásainkon neves szakemberek jelenléte segíti szakmai fejlődésünket. Köszönjük az általuk nyújtott lehetőségeket.

A Megyei Pedagógiai hetek rendezvénysorozatán különböző programokkal, előadásokkal képviseltetjük intézményünket.

 2002-től a Műszaki Tankönyvkiadó bázisintézménye is az iskola, mellyel továbbiakban oktatásunk színvonalának megtartását segítjük.     

2003. szeptember 1-jétől megszűnt a több km-re történő átjárása a tanulóknak. A heti 1 órára zsugorodott technika tárgy oktatásának ideális feltétele lett. A két terem minden más oktatására is alkalmas. Így a fenntartó iskolaközpontosító törekvésének is megfelel.

Figyelemre méltó továbbra is tanulóink teljesítménye a különböző versenyeken. Reményeim szerint a fiatalok elődeikhez méltó módon viszik majd tovább az eddigi eredményeket.

Néhány számadat, mely a fejlődést mutatja a mellékletben található.

Zárszó

Úgy gondolom, az út, amelyen haladunk jó, intézményünk a térség meghatározó iskolája maradhat. Fontos küldetésünknek érezzük, hogy a kialakult profilokat továbbvigyük, fejlesszük. Család- és gyermekközpontú nevelésünk mellett a hagyományok ápolását, az értékek megbecsülését, gyarapítását, a minőségbiztosítást kezeljük kiemelt feladatként.

Nem írtam részletesen azokról az országos és nemzetközi versenyekről, melyeken tanulóink a múltban és napjainkban is az élvonalban szerepeltek.

Nem írtam az úttörőmozgalomról, mely oly sok élményt adott egykori diákjainknak.

Nem írtam a kirándulásokról, a táborokról, ahol sok új ismeretet szerezhettek gyermekeink.

Nem írtam azokról a kimagasló pedagógusegyéniségekről, akik munkája által vált az iskola rangossá.

Nem írtam azokról a nevelőkről, akik napjainkban igyekeznek megőrizni és tovább öregbíteni neveléseik, tanításaik során mindazt az értéket, melyet itt találtak.

Nem írtam azokról a technikai dolgozókról, akik mindenkor biztosították a tisztaságot, a meleget intézményünkben.

Nem írtam azokról az áldozatkész szülőkről, akik segítő kezet nyújtottak és nyújtanak munkánkhoz.

A fenti témák egy-egy újabb kiadványt érdemelnének.

Fontosnak tartom, hogy tisztelettel megköszönjem a segítséget név nélkül is mindenkinek, aki segítette ezen kiadvány létrejöttét. Kívánok kellemes emlékezést és ünneplést e szép jubileum alkalmából.

Mottónk: "Neveld a gyermeket neki megfelelő módon, még ha megöregszik akkor sem tér el attól."

                                                                                              (Példabeszédek)

Marton Jánosné                 igazgató

Copyright by Lőwey Jenő.
Probléma esetén írj emailt--> [s1820@adminmail.sulinet.hu].
Last updated: április 18, 2005.